Nem is tudom, hogy mit írhatnék. Remélem azért még valaki ide-ide látogat. Jó olvasást!
Üdv: Dreamea
Jacob szemszöge
A Cullenek jelezték, hogy beszélni akarnak velünk. Tuti, hogy visszajönnek. Minden esetre rá fogok kérdezni arra az új lányra. Nem hozhatok fölösleges veszélyt a falkára.
Komolyan, ez a hét már rosszabb nem lehet. Rachel és Paul lánya, az én drága unokahugom, Amélia hazajön La Pushba abból az előkelő lánynevelőintézetből. Amikor Paulék múlt héten meglátogatták, már látszott, hogy át fog változni. Pont ő hiányzott még nekem. Konokabb, mint Paul és sajnos a nő nővérem nagy száját is örökölte. Mindig az idegeimre ment már kicsiként is, de ahogy nőtt egyre jobban kijöttek a legrosszabb tulajdonságai. Azt azonban el kell ismerni, hogy ahogy nőtt egyre szebb lett. A Falka tagjai és mások is sokszor rajtafelejtették a szemüket, de hála az égnek eddig nem vésődött bele senki. Most azonban... . Át fog változni és akárkibe vésődik tuti, hogy balhé lesz. Nem az a típus, aki bármit is egyszerűen tud megtenni vagy megélni.
A legfontosabb most a Cullenek érkezésén kivül az, hogy egy ismeretlen vámpír lépett a területünkre és ezt gyorsan el akarjuk intézni. Farkast hallok közeledni, ez Seth lesz. Ő járőrözött ma.
A fák közül már emberalakban lépett ki.
- Hello, Jake! Megvan a vámpír. Tudod, hogy ma piknikezett volna Jerome Cat-tel, de mikor kipakoltak megérezték és már elkezdték szétszedni, mire odaértem.
- Ez jó hír. Más egyéb?
- Semmi. Most viszont megyek haza, mert itt vannak Leah unokái. Szerencse, hogy a természetüket az apjuktól örökölték. Na szia!
Seth-tel már csak mi kettem vagyunk a régi csapatból. Viszont a Falka nagyobb, mint valaha. Huszonketten vagyunk és ebből nyolcan lányok. Senki nem hitte volna, hogy Leah után lesznek más lányok is, de tévedtünk. Leah után a következő lány pedig Sam és Emily lánya volt, de ő csak három évig változott át.
Nagyon a gondolataimba merülhettem, mert amikor felpillantottam már alkonyodott és szólt a telefonom. Egy sms volt, hogy a Cullenek a határnál várnak. Nem volt túl sok hangulatom az egészhez, de Alphaként ez is a kötelességem.
A határnál ott áltak és vártak rám. Csakis Bella kedvéért vagyok erre hajlandó.
- Üdvözöllek titeket!
- Mi is üdvözlünk téged Jacob. Szeretnénk visszaköltözni pár évre.
Hát igen. Carlisle gondolatolvasás nélkül is képes ráérezni, hogy mit kell mondania.
- Nincs ellene kifogásom. A szabályok a régiek. Valami változás?
- Igen. Új családtagunk van. A neve:Cassie.
A lány Carlisle mellé lépett. Ránéztem és lefagytam. Csodaszép szemeibe néztem és már nem volt fontos a Falka, La Push biztonsága csak az, hogy annak a lánynak, Cassie-nek soha ne eshessen baja. Mindennél fontosabb lett.
Arra eszméltem, hogy Jerome rázza a vállamat. Nem kellett, hogy halljam a gondolatait, anélkül is tudom. Bevésődtem egy vámpírba. Cassie furcsán vizslató szemekkel bámult rám, én pedig újra rá. Annyira jó ez az érzés, tudom, hogy örökre az enyém és ő a legdrágább kincsem.
A fiúk elképedt arcot vágtak, a Cullenek nem különben. Ilyen més soha nem esett meg és eddig azt hittük nem is eshet. ami most történt, az ellentmond a legfontosabb dolognak, amit a bevésődésnek biztosítania kellene, hiszen a vámpírnők nem képesek gyermeket szülni.
Annyira furcsa ez a dolog. nem tudom elszakítani tőle a tekintetem. Csodálatos a szőkés barna haja, amelyből vastag fonatot készített, a szeme mely olyan mélységeket és titkokat sugall, hogy legszivesebben elvesznék benne. A bőre csodálatos, az alakja pedig olyan, hogy le nem írhatom szavakkal. Annyira tökéletes minden porcikája.
Nehezen hatolt el a tudatomig Carlisle hangja.
- Köszönjük szépen. Mennünk kell.
- Várjatok - szólaltam meg. - Vagyis... ohm... Cassie te maradnál még egy kicsit?
Bólintott, majd mielőtt elmentek Emmett még mondott neki valamit, ami feldühíthette, mert csak úgy szikrázott a tekintete.
Nekem már nem volt ilyen könnyű dolgom meggyőzni a többieket, hogy menjenek el. Úgy negyed órámba tellett, de végre elmentek és kettesben maradtam Cassie-vel.