Negyedik

   Tudom, sokáig eltűntem és ezer bocsánat. Viszont lenne egy kérésem. Egy-két olvasó hagyna nyomot kritika formájában? Nem kötelező, nem írok olyanokat, hogy blogzárás, vagy komihatár, csak jól esne. Ez rátok van bízva.
Jó olvasást!
Üdv: Dreamea

      Esme szemszöge

      Két hónappal később

 
   Kár, hogy elmentek, ha igazán megnézzük a dolgokat Haley és Edmond ne tudtak beilleszkedni hozzánk. Talán tényleg az volt a jó döntés, hogy itt hagytak minket és saját családot hoznak létre. Annak viszont, hogy Cassie maradt nagyon örülök. Az egész családra jó hatással van, de leginkább Emmettre. Visszaadta a fiamat. Soha nem hittem volna, hogy örülni fogok az obszcén vicceinek és néha kissé durvára sikeredő tréfáinak. Cassievel folyton veszekednek, de közben annyira aranyosak.
- Esme!-szólt Alice és Carlisle.
- Igen?
- Emmettéken gondolkodsz? - kérdezte Carlisle és átölelt.
- Igen, drágám. Olyan jó boldognak látni őket. Bevallották már az érzéseiket egymásnak?
- Dehogy! - fújt Alice. - Nekem már mindketten bevallották, de egymásnak...
   Ekkor üvegcsörömpölés hallatszik, Cassie kiabálásával és Emmett nevetésével.
- Eszement őrült! Miattad kitört az ablak!
- Törpe, az üvegfal és te törted ki a hozzám vágott hajkeféddel.
- Takarodj a szobámból! TE IDIÓTA!
- De Picur, hogy beszélhetsz így? - gügyögte Emmett.
- TAKARODJ!!!

   Emmett nevetve jött le a lépcsőn. Ránk nevetett és közölte:
- A napi limit kész. Jöhet a ráadás.
- Emmett, kisfiam, mit csináltál már megint? - kérdeztem rosszat sejtve.
- Nyugi anya, csak egy új tervező kollekciójának legjobb darabjait tettem Cassie gardróbjába.
- Akarom tudni a tervező nevét? - kérdeztem kissé félve, amit Cassie hirtelen felhangzó kiáltása is erősített.
   Emmett Röhögni kezdett, de nagy nehezen kinyögte a választ.
- A tervező: Emmett, és a kollekció neve: Emmett és az olló.