Az ébredés fáj? - 27. fejezet

   Sziasztok!
 Mostanában nem igazán sikerülnek a dolgaim. Bocsi a ritka frissért, de igyekszem legalább heti egyet feltenni. 
                                                     Jó olvasást!
  

   A hang irányába fordultam és szinte a rosszullét kerülgetett. Bellára néztem és az ő arcán is ott ült a saját döbbenetem tükörképe. Jacob volt az. Kínomban elnevettem magam.
  - Ez jó vicc. - fordultam a Tanács felé. - De a viccet félre téve, ugyan ki az?
  - A fiam. - állt fel Billy. - Talán probléma?
  - Jacob Bella barátja. Szeretik egymást.
  - Jacob tudja, hogy a Falka mindenekelőtt és a Tanács döntése is kötelező érvényű. Ez nem a szerelemről szól, hanem a békéről.
  - A válaszom az, hogy NEM!!!
  - Lena! - szólalt meg Esme. - Szerintem üljünk le és beszéljük meg.
  - Tisztelt Tanács! Kérnénk egy nap gondokodási időt.
  - Megkapjátok. - mondta Billy.
   A család kiegészülve Bellával és Jacobbal elindult haza. Iszonyatosan dühös voltam. éreztem, hogy megint én veszítek el mindent ami fontos.
   Leültünk otthon az asztalhoz és apa vette magához a szót.
  - Lena, tudom, hogy most nehéz neked ...
  - Nehéz? Miért lenne nehéz? Huszonkét éves vagyok, most halt meg a férjem, félvámpír vagyok és rajtam múlik a béke. Ugyan, miért lenne nehéz nekem? - kérdeztem szarkasztikusan.
   Közben Jasper nyugtatni próbált sikertelenül.
  - Lena, nyugodj meg. - mondta Alice.
  - Próbálok. - morogtam. - Bella, Jacob, ti legalább egyetértetek velem, hogy hülyeség ez az egész?
  - Figyelj, Lena. Engem arra neveltek, hogy tiszteljem a törzset és a Tanácsot. Ha ők így döntöttek, akkor nekem nem áll jogomban megkérdőjelezni a döntésüket.
  - Eldobod azt a szerelmet, amit Bella iránt érzel?
  - Bella meg fogja érteni, hogy ez a leghelyeseb döntés, még akkor is, ha fájdalmas.
  - Jacob te egy baromi nagy marha vagy. - közöltem vele.
   Bella könnyes szemmel felállt és elment. Senki nem ment utána.
  - Szerintem szavazzunk. - mondta apa. - Bármennyire is szeretlek Lena, de a békére szavazok.
  - Én is. - közölte Edward.
  - De Ed ... - szóltam volna, de félbeszakított.
  - Bocs. Te Emmett mire szavazol?
  - Lena családtag, nem érdemli meg, hogy eladjuk. Ha harc lesz, harcoljunk.
  - Én is a békére szavazok. - közölte Jasper.
  - Én is. - így Esme.
  - Én is nemmel szavazok. - mondta Alice.
  - A többség a békre szavazott. - összegezte a szavazást Carlisle.
  - Hát rendben. Elfogadom a döntésetek. Én tudok veszíteni, mindig is ezt tettem. Azt mondtátok, hogy a Cullenek kiállnak egymásért, tehát én mégsem lehetek Cullen, ezért ezt - levettem a nyakláncot és az asztalra dobtam - visszaadom. Megyek, szólok a tanácsnak és remélem, hogy Emily újra befogad.
Köszönés nélkül hagytam el a Cullen-házat és nem terveztem, hogy valaha is visszatérek oda.