Az ébredés fáj? - 29. fejezet

 Sziasztok!
Időben elkészültem a frissel és remélem elnyeri a tetszésetek.
Jó olvasást!

     Alice szemszöge

   Miután olyan gyorsan eltűnt Lena, napokig próbáltam látomást kapni róla, de semmi. Blokkolhatta a képességemet. Annyira mérges voltam és dühös. Dühös Jasperre, az egész családra. Miután Lena elment bezárkóztam a szobámba és négy napig ki sem jöttem onnan. Hirtelen beszakadt az ajtóm és Edward állt előttem. Amint megláttam nekiestem és püffölni kezdtem.
  - Te idióta! Lena csak veled akart lenni, te pedig Jacobnak ajándékoztad. Ráadásul nem csak te, hanem az egész család. Igaza volt. Ő Carlisle lánya, de soha nem lett családtag, vagy ha nem lenne nekem Jasper engem is felajánlottatok volna?
   Zokogtam. Abbahagytam az ütlegelését és elfutottam.

      Carlisle szemszöge
 
    Igaza van Alice-nek. Eldobtam a lányomat. Ezért soha nem fog megbocsátani nekem. Tudtam jól, ha megtudja, hogy Don beteg bármit megtesz érte. Nem szabadott volna hagyjam. Láttam rajta, hogy egyre jobban kötődik Edwardhoz és Emmetthez, mégis ott volt Don mellett, hitt abban, hogy ha Don eltávozik, azután azzal lehet, akit szeret, de elvettük tőle ezt. Tönkretettem a lányom életét.

     Lena szemszöge

   Már négy napja keresem Victoriát. Meg akarom ölni. A levegőbe szagolva három vámpírt éreztem. Tudtam, hogy az illatom vonzza őket. Felmértem, hogy mit tudnak és le is másoltam. Egy bénító, egy tűzgyújtó és egy profi menekülő. Meg vagy Victoria.
   Blokkoltam a képességeiket és a két hímet ki is végeztem. Victoria lebénultam, félelemmel telve nézett rám.
  - Mit akarsz tőlem? - kérdezte.
  - Csak a halálod.
   Szépen lassan szedtem darabokra és amikor leéptem a fejét engedtem Alice-nek egy látomást. Elégedetten indultam haza. 
   
   Két nap alatt hazaértem. Az első utam a Cullen-házba vezetett, de nem mentem be, hanem az udvaron vártam meg őket. Alice lépett ki elsőként és megölelt.
  - Végre itthon vagy!
  - Igen. Csak azért jöttem, hogy szóljak, Victoria nem fog több gondot okozni.
  - Értem.
  - Megyek La Pushba. Hisz tudod, nem sokára férjhez megyek újra.
   Láttam a fájdalmat és a sajnálatot az arcán, de a saját érzéseim is túl sok volt nekem.
   La Pushba érve Emilyékhez mentem és ott volt Billy bácsi is.
  - Szia Emily, Sam! Billy bácsi! - mondtam cseppnyi gúnnyal.
  - Gyermekem, hát végre itt vagy. Azért vagyok itt, mert elhoztam a menyasszonyi ruhát az esti ceremóniára.
  - Már ma este?-kérdeztem nyugodtnak szánt hangon.
  - Igen. A Falka épített nektek egy házat pontosan a határon és Esme Cullen segített neked ruhát választani.
  - Remek, de engem ez nem nagyon érdekel. Eleget teszek a megbeszélteknek, de nem érdekel.
   Csak nézett rám, majd megvonta a vállát.
  - Elena, két óra múlva a Cullen-háznál lesz az esküvő. Ne késs.
  - Nem fogok..

   Igazat mondtam. Időben megjelentem a tökéletes menyasszony képét mutatva. A szertartás nem tartott sokáig. Amikor Jacob megcsókolt nem éreztem semmit. Mintha az egészet csak kívülről láttam volna. A vacsora egészen vidám hangulatban telt. Éjfélkor kísértek minket a házunkhoz.
   Miután a vendégek elmentek Jacob a hálóba kísért és tudtam, hogy mi következik.

   Másnap reggel készítettem reggelit és közben azért imádkoztam, hogy minél előbb essek teherbe. Két hónapig minden este együtt volt velem. A második hónap végén vettem egy tesztet és tiszta szívből reméltem, hogy pozitív lesz.

Így képzelem Lena ruháját