Díj

Ismét díjjal jutalmaztak. Brigi Bogyó ajándékozott meg vele.

A díjhoz ezek a szabályok tartoznak:

1. Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogját)!

2. Tedd ki a logót a blogodra!

3. Írj magadról 7 dolgot!

4. Add tovább 7 embernek (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!

5. Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról!

 

7 dolog rólam:

1. 8 napja nagynéni lettem

2. Szinte bármit elolvasok, amit kézhez kapok

3. Több történeten is dolgozok párhuzamosan, most éppen ötön

4. Barátnőm megfertőzött a rock zene szeretetével

5. A kedvenc színésznőm: Sandra Bullock. Szinte minden filmjét láttam

6. Húsvétkor sosem vagyok otthon, szerintem a locsolkodás emberkínzó szokás

7. Soha nem indulok el otthontól egy kis egészségügyi neszesszer nélkül. Biztos, ami biztos

7 ember, akiknek tovább adom:

Ailen

Bree

Trixi

Amy

klauu

Flo

Myka

Az ébredés fáj? - 32. fejezet

Sziasztok! Visszatértem. Jó olvasást!

   A repülő út alatt rendeztem az emlékeimet, hogy amikor Aro belenéz ne láthasson semmit se az alakváltókról, se pedig Anthonyról. Kicsit sem féltem, hogy mi fog történni velem, minden mindegy.
   Volterrában csatlakoztam egy turista csoporthoz, és szerencsém volt. Carlisle-ék meséltek a Volturi táplálkozási szokásairól és meglátva az idegenvezetőt nem volt kétségem, hogy Heidi az. Miután a nagyteremben elfogyasztották a többi turistát és csak én voltam életben egy férfi karon fogott és három férfi elé vonszolt. A középen ülő felállt és megszólalt.
  - Ki vagy te? Mert az illatod elárulja, hogy nem vagy ember. Mi vagy te?
  - A nevem Elena Cullen és félvámpír vagyok. Ha nem tévedek önben Aro Volturit ismerhetem meg, igazam van?
  - Cullen vagy? És félvámpír? Érdekes.
  - Köszönöm az érdeklődést. Carlisle Cullen és egy embernő lánya vagyok, ha gondolja megmutatom az emlékeimet.

   Közelebb láptem és kinyújtottam felé a kezem, amit megfogott. Legalább tíz percen át szorongatta a kezem, majd amikor a végére ért hatalmas mosollyal fordult a testvérei felé.
  - Drága testvéreim, hallhattátok ennek a lánynak az állításait és bármilyen meglepő, de minden szava igaz, ráadásul igen figyelemre méltó tehetséggel rendelkezik, a hölgy egy másoló. Képes bármilyen képességet lemásolni és használni. csatlakoznál hozzánk?
  - Igen, amiatt jöttem. Viszont látta a feltételeim. Nem vagyok hajlandó ember vért inni és nem szeretném, ha teljesen átváltoztatnának.
  
   Meglepett, hogy Aro gondolkodás nélkül bólintott. Elégedett voltam. Hátat fordítottam és elindultam az ajtó felé, de megcsúsztam és az egyik lépcsőfokot kaptam el a tarkómmal. Még éreztem a fájdalmat, de utána rám telepedett a sötétség.


      Aro szemszöge

    Csodálatos! Ez a lány egy csoda és az enyém. Amikor elindult, elcsúszott és beverte a fejét a lépcsőbe. Komolyan megijedtem, mert szinte azonnal megéreztük a vérének az illatát, amire nem lehetett az mondani, hogy kellemetlen. Gyorsan, még mielőtt bármi baj történhetett volna felkaptam és az egyik szobába vittem. Szerencsére már az alatt a pár másodperc alatt amíg a szobába értem vele, elkezdett gyógyulni. nem kevesebb, mint két óra múlva felébredt, de furcsa volt a tekintete.
  - Végre felébredtél!
  - Aha - válaszolta. - Te mégis ki vagy? - kérdezte és megfogtam erre a kezét. Meglepett, mert nem láttam semmit. Eltűntek az emlékei.  Egy ötlet körvonalazódott bennem. Miért ne tehetném őt csak magamhoz hűvé?
  - A nevem Aro Volturi, és a nagybátyád vagyok. Te pedig az unokahúgom, Viola Volturi.

Babybumm:)

Sziasztok!
Sajnálom, de nem frissel jöttem. Tegnap megszületett egy hét túlhordás után az unokaöcsém. Anya és fia jól vannak. A picur pedig gyönyörű. Ígérem jövő héten ráduplázok majd, de most ők a legfontosabbak nekem.

Megértéseteket köszönöm Én, a húgom és Árpád Balázs, a legifjabb családtagunk.

Az ébredés fáj? - 31. fejezet

Sziasztok!
Hát, ez egy elég szomorú rész lett, de remélem azért tetszeni fog. Köszönöm a komikat, nagyon jól estek.
Jó olvasást!

   Bármennyire is tudtam, hogy az életembe Emmett hozhatja el a boldogságot. azt is tudtam, hogy hozzákötöttek egy olyan valakihez, akit nem tudok szeretni. Így a döntést, amit meghoztam nem változtatom meg.
   Nevetve néztem, ahogy Alice és Emmett egyre bátrabban, mégis féltő óvással fogta a folyton kacagó csöppséget. Őket látva még valamit eldöntöttem.
  - Tudjátok, eddig nem tudtam kik legyenek Anthony keresztszülei, de a kisfiam döntött helyettem. Alice, Emmett szeretném, ha ti lennétek azok.
 
   Alice hitetlenkedve kérdezte:
  - Komolyan?
  - Persze. Vállaljátok?
  - Köszi, köszi, köszi! - mondta Alice és átölelt. Emmettre nézve pedig az örömön kívül még sok szomorúságot és fájdalmat is láttam, amitől összeszorult a szívem. Végül kicsit hangosabban, mint Anthony szerette volna válaszolt.
  - Nagyon szívesen.
   Emmett hangosabb megszólalása megijesztette a kicsit, de ő nem sírni kezdett, hanem megharapta a keresztapját.
  - Lena, Anthony megharapott. - közölte.
  - Igen, mert megijesztetted.Jacobot akkor harapta meg, amikor etettem és Jake kivette a szájából a cumisüveget.

   Este hétkor hazavittem a kicsit és elkészítettem Jacobnak a vacsorát. Éjjel, miután  férjem elaludt összepakoltam egy kisebb válltáskába, előkészítettem Anthony reggelijét az asztalra és kitettem a borítékot. Mindenkinek hagytam benne pár sort, de nem bírtam tovább. Megtettem, amit elvártak tőlem és bármennyire is fáj elmegyek oda, ahol nem fognak megtalálni.

   ,, Kedves Jacob és Anthony!
Nem is tudom, hogy kezdjem el. Talán úgy, hogy fáj. Fáj eldobni a fiamat, fáj, hogy nem lehetek örökké vele. Az azonban még jobban fáj, ha veletek kell lennem. Rabnak érzem magam. hogy  A béke most, hogy Anthony megszületett ennél erősebb már nem is lehet.
Jacob, kérlek, hogy vigyázz nagyon a fiunkra... és magadra is.
                                                                               
                                                                                                Bocsánatkéréssel: Lena"

   ,,Kedves Cullen család!
Azt hittem, hogy ti lesztek a családom, de tévedtem. Azt hittem befogadtok és boldog lehetek, de nektek nem kellettem. Csak annyit szeretnék tudatni, hogy nem haragszom.
                                                                                                       Lena"

   ,, Kedves Alice és Emmett!
Kérlek titeket, hogy szeressétek Anthonyt helyettem is. Rátok bízom őt. Köszönöm, hogy mindkettőtöknek, hogy elfogadtatok úgy, ahogy voltam. talán csak ti voltatok képesek engem igazán szeretni.
                                                                    Szeretettel búcsúzom: Lena"
  
   Sűrűn potyogtak a könnyeim, de elindultam. Elindultam egy olyan világba, ahonnan nincs visszaút.

Az ébredés fáj? - 30. fejezet

Itt a friss. Jó olvasást!

   Feszülten vártam, hogy a teszten hány csík jelenik meg. Mikor megjelent a második csík is hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy boldog legyek vagy szomorú. Bármi történjék is ez a gyermek mind a Culleneknek, mind a farkasoknak elhoz egy új világot, míg engem börtönbe zár.
 
    Aznap este vacsoránál:
  - Jacob, holnap elmegyek Carlislehoz.
  - Miért?
  - Mert a teszt szerint terhes vagyok.
  - Ez csodás! - kiáltott fel és átölelt.
  - Igen az. - mondtam, de folyton emlékeztetnem kellett magam arra, hogy ez a baba nem tehet semmiről.
   Miután lefeküdtünk sokáig simogatott és beszélgetett a hasammal.
  - Legyél jó és ne gyötörd meg a mamit. - mindennek ellenére ezen mosolyognom kellett, hosszú idő óta most először.

   Másnap telefonáltam Carlislenak, hogy meg kellene vizsgáljon. Estére beszéltük meg, hogy átmegyek. A vizsgálatok után immár teljesen biztossá vált, hogy babát várok.
  - Gratulálok, kislányom.
  - Köszönöm, de nem vagyok a lányod. Gondolod, hogy normális terhesség lesz? - láttam az arcán végigsuhanó fájdalmat, de nem hatott meg.
  - Igen, vagyis nem igazán tudom. Ezeket a vitaminokat kellene szedned és örülnék, ha hetente egyszer eljönnél, hogy megvizsgálhassalak.
  - Rendben. Viszlát. - nem pazaroltam időt többre, túlságosan is fájt.

   A következő hónapok alatt ha nem is boldogan, de izgatottan figyeltem a testem apró változásait. Miután pedig először megmozdult akkor tudatosult bennem igazán, hogy egy picike ember növekszik benne. Megvolt a saját zenei izlése, hogy miket szeretett és miket nem. Jacob tökéletesen viselkedett, ha megkívántam valamit azonnal megszerezte, még ha hajnali egykor kívántam meg a meggyfagyit spenóttal.
   Szerencsére a szülés gyorsan lefolyt és életet adtam egy fekete hajú, kék szemű kisfiúnak, aki az Anthony Jacob nevet kapta.
   Egy héttel a szülés után felhívtam dr. Hughes-t, hogy a vagyonom kezelését átveszem. Meglepte, de azonnal elintézett nekem mindent.
   Első utam a gyógyszertárba vezetett és beszereztem mindent ami a babának a következő hétre kellett, majd mikor hazamentem elhoztam Antit Emilytől játszottam vele. A baba elalvása után leültem az ebédlőasztalhoz és levélírásba fogtam. Mire befejeztem Anthony is felébredt, pelust cseréltünk és ettünk, majd felöltöztettem és elindultunk a Cullen-házba.
   Amikor odaértem becsengettem és Esme nyitott ajtót.
  - Szia, Lena! - köszönt nagy mosollyal, amit nem viszonoztam.
  - Szia, Esme! Elhoztam Anthonyt, hogy ti is megismerhessétek, hisz eddig csak Carlisle látta.
   Mire leültünk Alice is előkerült.
  - Istenem, de gyönyörű! - kiáltott fel, mikor meglátta Anthonyt.
  - Igen. Anthony, bemutatom neked Esme nagyit és Alice nénit. - az én kicsi fiam pedig boldogan kalimpált.
   Nem sokkal később a többiek is hazaértek. Magamhoz öleltem Anthonyt és a fiúkhoz vittem, közben Jasper önuralmát erősítettem.
  - Sziasztok! - integettem a pici kezecskéivel. - Nézd Anthony, ők itt Carlisle nagypapi, Edward, Jasper és Emmett bácsi.
   Anthony azonnal Emmett felé nyújtogatta a kezeit.
  - Emmett, Anthony hozzád akar menni, megfogod?
  - Megfoghatom? - kérdezte a nagy medve megilletődve.
  - Ki vagyok én, hogy gátoljam Anthonyt? - kérdeztem nevetve és segítettem neki megfogni. Olyan óvatosan tartotta, amit ki sem néztem volna belőle.
   Azt hiszem most valami igazán megmozdult bennem. Ahogy Emmettet néztem, olyat éreztem, amit régen. Vonzódást, igazi szívből jövő vonzódást és ráébredtem arra, hogy Edward iránt amit éreztem nem volt más, mint egy pillangószárnycsapása keltette lég. Most Emmett tornádót kavart bennem. Eltöltött a félelem és az öröm

Ő Anthony Jacob Black

.

Az ébredés fáj? - 29. fejezet

 Sziasztok!
Időben elkészültem a frissel és remélem elnyeri a tetszésetek.
Jó olvasást!

     Alice szemszöge

   Miután olyan gyorsan eltűnt Lena, napokig próbáltam látomást kapni róla, de semmi. Blokkolhatta a képességemet. Annyira mérges voltam és dühös. Dühös Jasperre, az egész családra. Miután Lena elment bezárkóztam a szobámba és négy napig ki sem jöttem onnan. Hirtelen beszakadt az ajtóm és Edward állt előttem. Amint megláttam nekiestem és püffölni kezdtem.
  - Te idióta! Lena csak veled akart lenni, te pedig Jacobnak ajándékoztad. Ráadásul nem csak te, hanem az egész család. Igaza volt. Ő Carlisle lánya, de soha nem lett családtag, vagy ha nem lenne nekem Jasper engem is felajánlottatok volna?
   Zokogtam. Abbahagytam az ütlegelését és elfutottam.

      Carlisle szemszöge
 
    Igaza van Alice-nek. Eldobtam a lányomat. Ezért soha nem fog megbocsátani nekem. Tudtam jól, ha megtudja, hogy Don beteg bármit megtesz érte. Nem szabadott volna hagyjam. Láttam rajta, hogy egyre jobban kötődik Edwardhoz és Emmetthez, mégis ott volt Don mellett, hitt abban, hogy ha Don eltávozik, azután azzal lehet, akit szeret, de elvettük tőle ezt. Tönkretettem a lányom életét.

     Lena szemszöge

   Már négy napja keresem Victoriát. Meg akarom ölni. A levegőbe szagolva három vámpírt éreztem. Tudtam, hogy az illatom vonzza őket. Felmértem, hogy mit tudnak és le is másoltam. Egy bénító, egy tűzgyújtó és egy profi menekülő. Meg vagy Victoria.
   Blokkoltam a képességeiket és a két hímet ki is végeztem. Victoria lebénultam, félelemmel telve nézett rám.
  - Mit akarsz tőlem? - kérdezte.
  - Csak a halálod.
   Szépen lassan szedtem darabokra és amikor leéptem a fejét engedtem Alice-nek egy látomást. Elégedetten indultam haza. 
   
   Két nap alatt hazaértem. Az első utam a Cullen-házba vezetett, de nem mentem be, hanem az udvaron vártam meg őket. Alice lépett ki elsőként és megölelt.
  - Végre itthon vagy!
  - Igen. Csak azért jöttem, hogy szóljak, Victoria nem fog több gondot okozni.
  - Értem.
  - Megyek La Pushba. Hisz tudod, nem sokára férjhez megyek újra.
   Láttam a fájdalmat és a sajnálatot az arcán, de a saját érzéseim is túl sok volt nekem.
   La Pushba érve Emilyékhez mentem és ott volt Billy bácsi is.
  - Szia Emily, Sam! Billy bácsi! - mondtam cseppnyi gúnnyal.
  - Gyermekem, hát végre itt vagy. Azért vagyok itt, mert elhoztam a menyasszonyi ruhát az esti ceremóniára.
  - Már ma este?-kérdeztem nyugodtnak szánt hangon.
  - Igen. A Falka épített nektek egy házat pontosan a határon és Esme Cullen segített neked ruhát választani.
  - Remek, de engem ez nem nagyon érdekel. Eleget teszek a megbeszélteknek, de nem érdekel.
   Csak nézett rám, majd megvonta a vállát.
  - Elena, két óra múlva a Cullen-háznál lesz az esküvő. Ne késs.
  - Nem fogok..

   Igazat mondtam. Időben megjelentem a tökéletes menyasszony képét mutatva. A szertartás nem tartott sokáig. Amikor Jacob megcsókolt nem éreztem semmit. Mintha az egészet csak kívülről láttam volna. A vacsora egészen vidám hangulatban telt. Éjfélkor kísértek minket a házunkhoz.
   Miután a vendégek elmentek Jacob a hálóba kísért és tudtam, hogy mi következik.

   Másnap reggel készítettem reggelit és közben azért imádkoztam, hogy minél előbb essek teherbe. Két hónapig minden este együtt volt velem. A második hónap végén vettem egy tesztet és tiszta szívből reméltem, hogy pozitív lesz.

Így képzelem Lena ruháját

Az ébredés fáj? - 28. fejezet + díj

Sziasztok!
Újra csak bocsi. Szétestem. A húgom kismama és elméletileg két hét van még a szülésig, de senki sem hiszi, hogy kitart addig. Asztmás és aggódunk érte.
Köszönöm az újabb díjat és remélem nem haragszotok rám nagyon.
Jó olvasást!
Üdv: Dreamea

Köszönet érte demonnak és Stabbynak.
Én ezt a díjat egyszer már tovább küldtem.
Még egyszer köszönöm.

Itt a fejezet:D

   Amikor Emilyék házához értem kopogtam és a kopogásra azonnal ajtót nyitottak.
   - Emily, befogadnátok újra? - kérdeztem sírva, ő pedig válasz helyet csak átölelt és a régi szobámba kísért.
   Másnap reggel miután felébredtem Sam mondta, hogy Billy Black látni akar és reggeli után oda is kísért. Amikor odaértünk Billy szívélyes mosollyal üdvözölt.
  - Szia Elena!
  - Mr. Black.-mondtam és biccentettem. Valamiért nem voltam udvarias hangulatban.
  - Csak Billy bácsi. Kérlek, ülj le.
  - Rendben.
  - Az esküvőről kell beszélnünk.
   Erre a mondatra már fel is álltam.
  - Billy bácsi, én nem vagyok hajlandó semmiféle módon segédkezni ebben. Intézzék, ahogy akarják, engem nem érdekel. - mondtam és indultam kifelé.
  - Várj, Elena! - kiáltott utánam, de oda sem figyeltem.
   A lelkemre iszonyatos súllyal nehezedett a csalódás. Nem akartam mást, csak elmenekülni, de a kötelességtudatom nem engedte. nem bomolhat fel miattam a szerződés.
    Miközben az erdőben bolyongtam egy ismeretlen illatot éreztem, egy vámpírét. Pár pillanattal később, már előttem állt. Közben jött egy látomásom arról, hogy bántani akarja Bellát. Nem hagyhattam.
  - Ki vagy? - kérdeztem.
  - A nevem Laurent. És te, bátor kislány?
  - Elena. Nem szeretnélek elkeseríteni, de nem hagyom, hogy bántsd Bellát.
  - Honnan tudod, hogy ez a célom?
  - Meg vannak a forrásaim. - mosolyogtam gúnyosan.
  - Tényleg? Szeretnél te lenni az étlapon? Nekem megfelel. - mondta és támadni próbált.
   Semmi esélye sem volt. Elkaptam a jobb kezét és kirántottam a testéből, majd a hátára ugrottam és gyorsan le is szedtem a fejét. Máglyát raktam és elégettem. Amikor a füst már magasan szállt megjelentek a Cullenek és a Falka.
  - Mi történt? - kérdezte Carlisle idegesen.
  - Csak belebotlottam egy vámpírba, aki azt hitte én leszek feltálalva neki. Tévedett. Egyébként Laurent volt az.
   Meglepetten, elhűlve néztek rám. Nem foglalkoztam igazán velük. Edward gyorsaságát bevetve ott hagytam őket és elindultam, hogy levezessem a feszültséget. Azt is tudtam, hogy kin akarom. Victoriát akartam és addig megyek, amíg el nem kapom.