Az ébredés fáj? - 25. fejezet

Sziasztok!!!
Ez egy amolyan átvezető fejezet, de remélem attól tetszeni fog.
Megújult a blog, amint láthattátok és Ailen -től kaptam a klassz fejlécet. Itt is köszönöm.
Jó olvasást!
Üdv: Dreamea


Amikor kinyitottam a szemem, az ágyam mellett ott volt anya, apa és Emmett. Láttam az arcukon a sajnálatot és a részvétet. Tudják jól, hogy ne voltam szerelmes Donba, de szerettem őt. Apa megfogta a kezem és megszólalt.
  - Lena, fel kellett ébresszelek, mert két óra múlva kezdődik a temetés és neked ott kell lenned.
  - Mennyit voltam kiütve? - kérdeztem.
  - Két napot. Amíg aludtál, Don ügy védje is telefonált, a hagyaték ügyében.
  - Nem kell a hagyatéka.
  - Te vagy az egyedüli örökös, legalább hallgasd meg.
  - Rendben, apa.
  - Kicsim, gyere, fel kell öltöznöd.
  - Oké, anya, de előtte átölelnél?
   Hozzábújtam, ő pedig lágyan simogatta a hátam és a hajam. Utána pedig segített rendbe hoznom magam.
   Mire elkészültem mindannyian lent vártak a nappaliban. A lábaim, mintha ólomból lettek volna, minden lépés kész szenvedés volt. Tudatalatt talán azt reméltem, hogy ha nem megyek el a temetésre, akkor nem is halt meg.
   Én apával és anyával ültem a kocsiban és a temetőhöz érve féltem kiszállni. Végül apa segített ki és elindultunk a ravatalozóba. Amikor beléptem, bent alig volt néhány ember. Pár munkatársa jött el, egy ősz öltönyös férfi és Ben volt ott rajtunk kívül.
   A szertartás alatt tartottam magam. A beszédet nekem kellett volna mondanom, de nem tudtam megszólalni, ezért apa rögtönözött. A temetés végeztével a megjelentek biztosítottak a részvétükről, majd elmentek, csak az öltönyös férfi maradt.
  - Mrs. Carlton? Eric Danes vagyok, a férje ügyvédje. Mikor tudnánk beszélni?
  - Essünk túl rajta már most, kérem, hogy kövessen minket az autójával. Otthon beszélhetünk.
  - Rendben.

   Amikor hazaértünk, leültünk az ebédlőasztalhoz és meghallgattuk Mr. Danes-t. meglepődtem, hogy Donnak mekkora vagyona volt. Több háza a világ minden táján, egy több, mint harminc darabból álló autógyűjteménye, részvényei és sok minden más. Nem akartam ebből semmit, de eszembe jutott valami.
  - Mr. Danes, kérem önt, hogy továbbra is kezelje a vagyont, amíg másképpen nem döntök. Annyit viszont tegyen meg, hogy a La Push-i rezervátumnak adományozzon a hagyatékból tíz milliót. Ennyi lenne.
  - Értem, Mrs. Carlton. Köszönöm a megtisztelő bizalmát.
  - Ha Don bízott önben, én is azt teszem. - de közben kutattam a fejében egy kicsit és tényleg megbízható.
   Miután elment felmentem a szobámba és csak olvastam. Nem figyeltem semmire, csak voltam.
   Két nap múlva, amikor mentem le reggelizni, mindenki morgott és kopogtak az ajtón. Én mentem ajtót nyitni és meglepett a látogató kiléte.