Én nem vagyok túlságosan ékesszóló, de szeretnék ezúton minden idetévedt embernek Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánni. Ez a mai egy extra hosszú rész lett és 29.-én, a szülinapomon várható az idei utolsó fejezet. Jövőre kívánok minden jót, szépet, egészséget, írótársaimnak rengeteg ihletet és időt, hogy az ihlet látható formába kerülhessen. Fogadjátok ezt az idézetet is:
Karácsony éjjel
Angyalok szárnyán jön a békesség közénk,
Csillagok fényét ma a gyertya szórja szét.
Kint bárhogy fúj a téli szél,
Bent az otthon vára véd,
Ma a szívünk összeér.
Eljött az óra
És a szívem rúgkapál,
Csengettyűszóra
És egy pillanatra vár.
A fa is díszben áll,
Mennyi gyertyaláng,
És egy csendes dallam száll.
Szekeres Adrien - Angyalok szárnyán
Másnap reggel hangos morgásra ébredtem és lerohantam. A bejárat nyitva volt s kiszaladtam. Kint a három fiú, Esme és Alice három hatalmas farkassal néztek szembe. Ahogy megláttam gyorsan megöleltem a legnagyobbat.
- Szia, Sam! - ő a fák közé szaladt és már emberként tért vissza. Gyorsan megölelt.
- Lena! Nagyon sajnálom, a Tanács döntése.
- Tudom. Hogy van Emily?
- Szomorú, máris hiányzol neki.
- Sam, abból, hogy itt vagytok, ugye nem lesz balhé?
- Nem, hacsak a piócák ránk nem támadnak.
- Esme? - néztem rá kérdőn.
- Nem fogunk támadni.
- Köszönöm. Fiúk, miért jöttetek?
- Két okból. Az egyik ok az, hogy elhoztam a cccaidat, a másik pedig, hogy Jacob és Bella végre bevésődtek egymással. Bella mostantól a rezervátumban él és ott is fog tanulni. Szeretnénk, ha Edward Cullen kerülné Bellát, nem akarunk harcot.
- Értem. - szólalt meg Edward.
- Lena, úgy sajnálom. Tényleg megkedveltelek.
- Nem te tehetsz róla. Ők itt kicsodák? Nem Paul és Jared.
- Ők Quil és Embry. Pault Jared tartja féken. Eltiltották tőled, de mindenképpen jönni akart.
- Talán, ha nem lát az a a legjobb neki. Vigyázzatok magatokra és Emilyre.
- Meglesz.
Újra megöleltük egymást és immár újra farkasként eltűntek mindhárman. Esme megszólalt.
- Emmett, Edward, kérlek, vigyétek be Lena holmiját.
Ők elindultak, én pedig Esméhez futottam. Ő óvatosan magához ölelt és Alice-szel bekísértek a házba. Bent megreggeliztem és Edward leült mellém.
- Szeret téged.
- Ki?
- Sam, olyannak érez, mintha a huga volnál.
- Ő is olyan nekem, mintha a bátyám lenne, csak neki steak a kedvence, nem pedig oroszlán vagy maci. Tényleg, Jasper neked mi a kedvenced?
- Én is nagymacska-párti vagyok. Lena, mi a baj? Mi fáj? Mitől félsz?
- Előled nem titkolhatom, ugye?
- Nem.
- Attól félek, hogy ez csak egy álom, vagy csak valami átmeneti dolog és hamarosan véget ér, én pedig egyedül maradok.
- Figyelj, mi mindig kiállunk a családért. Te már közénk tartozol. Nem szabadulsz.
- Elviccelhetjük, de mi van, ha vissza kell mennem oda, ahonnan jöttem.
Alice visszajött.
- Hé!!! Mi ez? Lena, irány öltözni, vásárolnunk kell.
- Alice, már mindenem megvan szeptemberre.
- Dehogy, szerintem is menj el Alice-szel, nekem dolgom van a fiúkkal. - szólalt meg Esme.
- Jól van.
- Tudtam! Gyorsan öltözz fel. Láttam egy cuki rucit és ha nem sietünk elviszik.
Tíz perc múlva már száguldottunk is.
- Port Angelesbe megyünk?
- Nem, Seattle-be.
- Viccelsz?
- Nem. Sőt, ma este ott is alszunk.
- Alice, Rosalie miért ment el?
- Azt mondta, hogy elege van abból, hogy a családba folyton bekeveredik egy ember. Ezért úgy döntött, hogy elhagyja a családot és Emmett-et is.Eltépte az összes szálat, ami a családhoz kötötte.
- Remélem Emmett nem haragszik rám Rosalie miatt, vagy azért, mert kitúrtam a szobájából.
- Hidd el, hogy nem haragszik rád semmiért. Hajnali háromig nézte, ahogy alszol.
- Ez kedves tőle.
- Aha. Mi a kedvenc színed?
- A zöld.
- És milyen lenne az eszményi szobád?
- Sötétzöld falak, bambuszbútorok, üvegfal stb.
- Tehát természetes vonal.
- Igen.
- A ruhákról beszélve melyik a kedvenc stílusod?
- Nincs kedvencem. Alice, Edward hogy viseli, azt, hogy Bella elhagyta.
- Fáj neki, de tudja, hogy Bella igazán boldog lesz.
- Alig várom, hogy én is szerelmes legyek. Emmett egy osztályba fog járni velünk?
- Igen, az évfolyamtársunk lesz.
- Elmondod, hogy miért jöttetek vissza? Laurent miatt?
- Leginkább miatta.
- Láttad, hogy megtámadja Bellát?
- Igen.
- Samék vigyázni fognak rá. Én tényleg Carlisle lánya vagyok?
- Igen, Lena.
- De akkor Esme, hogy tud engem szeretni?
- Esme lételeme a szeretet. Minket is sajátjaként szeret, ahogy téged is. Amikor megtudta, hogy létezel azonnal ide akart jönni. Már te is a lánya vagy és az egész család szeret.
- Köszönöm.
- Amúgy tessék. Ezek a bankkártyáid és még csak meg se próbáld visszautasítani. Lena, szeretnél Cullen lenni?
- Már megvannak a papírjaim. Elena Ternovan vagyok.
- De Carlisle szeretné, ha a Cullen nevet viselnéd.
- Valld be, hogy megcsináltattad már a papírokat.
- Honnan tudod?
- A kártyákon az Elena Caroline Cullen név szerepel és ezekhez személyi kell.
- Lebuktam.
- De le ám! - és felnevettem.
Mire Seattle-be értünk, szinte mindent megtudtunk egymásról. Imádtam az Alice-szel való vásárlást. Még egy bútorüzletbe is berángatott, hogy nézzünk szét. Estére olyan fáradt voltam, hogy a szállodába érve azonnal lefeküdtem. Másnap reggel Alice nevetésére ébredtem.
- Jó reggelt!
- Neked is, ugye nem én ébresztettelek fel?
- Talán. Min nevettél ilyen jót?
- Azon, hogy láttam, amikor a fiúk rájönnek, hogy te csak egy bugyiban alszol.
- Gondolom jól fognak szórakozni.
- Aha, de már tizenegy óra és még szeretnék indulás előtt még vásárolni.
- Jó, gyorsan felöltözök. Addig rendelnél reggelit?
- Persze, mit szeretnél?
- Teát és mézes pirítóst.
- Oké.
Mire felöltöztem a reggeli is megérkezett. Alice rendezte a számlát, majd elindultunk. Még jó, hogy Alice gyorsan vezetett, mert nagyon kényelmetlenül ültem a sok cucc miatt. Megérkeztünk haza és a házba belépve mindenki a nappaliban várt ránk. Felálltak köszönni, de volt valami a levegőben, ezért megkérdeztem:
- Mire készültök?
- Bízz bennünk, kicsim. - kért Carlisle és bekötötte a szemem.
- Ne ijedj meg, felfoglak venni. - mondta Emmett.
Én mégis megijedtem és olyat tettem, amiről nem hittem volna, hogy képes vagyok.
szia mitterveznek
VálaszTörléspuszy