Az ébredés fáj? - 15. fejezet

Sziasztok!
Meghoztam a következőt és igen, lehet szidni majd amennyit csak szeretnétek, mert előre vetítem, hogy lesz randi dr. Carltonnal. Jó olvasást!


            Edward szemszöge
  

   A doki elment, Carlisle pedig visszajött.
  - Lena, úgy örülök, hogy felébredtél. Esme nagyon megijedt, amikor nem tudott felébreszteni.
  - Bocs, hogy gondot okoztam.
  - Semmi baj, de legalább megtudtuk, hogy mi volt a baj. Volt két kicsi, jóindulatú daganatod, az egyik az agyadban, a másik pedig a pajzsmirigyedben. Mindkettőt eltávolítottuk, most már teljesen egészséges leszel.
  - Carlisle, szomjas vagyok.
   Odanyújtottam egy pohár vizet.
  - Ed, ez nem kell! Nem érted? Úgy vagyok szomjas.
  - Tessék? - kiáltottunk fel Carlisle-lal.
  - Nyugi, tudom kontrolálni, csak gondoltam szólok. Ez most normális?
  - Azt hiszem, a daganatok befolyásolták a vámpírságot benned, most már viszont valószínű, hogy előjönnek a vámpíros dolgaid.
  - A biztonság kedvéért jó lenne innom valamit. Vigyél el inni! - kérte Carlisle-t.

   Carlisle kiment és szólt a nővéreknek, hogy kitolja Lenát a levegőre. Lena biztosan használta Carlisle-on a befolyásolást. Fél óra múlva már vissza is jöttek és meglepődve láttam, hogy Lena szemei még mindig kékek, de ő így gyönyörű.
  - Na, hogy ment? - kérdeztem.
  - Remekül, egy szarvast kapott el, de nem itta ki teljesen.
  - Igen, Carlisle fejezte be. Azt hiszem, hogy nekem az elsődleges táplálékom az emberi étel marad.
  - Egyébként gondolkodtam és szerintem Lena nem csak befolyásol, hanem másol is. Hisz a te képességed már meg van neki. Te mit gondolsz, Edward?
  - Igazad lehet, de én most megyek és elmondom Esmének a jó híreket.
  - Rendben. Szia! - köszönt Lena. - Ed!
  - Igen?
  - Randizni fogok doktor Carltonnal. Csak gondoltam szólok.
  - Szia! - mondtam morogva.
   Nem értem Lenát. Tudom, hogy vonzódik hozzám, de akkor mit akar a dokitól? Esküszöm, hogy ő fog engem megölni.