Az ébredés fáj? - 18. fejezet

   Sziasztok! Itt az újabb rész. Nem a legsikerültebb, tehát bocsi. Jó olvasást!

   Amíg Carlisle begipszelte a kezem, addig Esme összecsomagolt nekem. Miután Be lettem gipszelve visszamentem a szobába Esme segített felöltözni és megkértem, hogy vigyen be az iskolába. Az autóban ülve kiderült, hogy lemásoltam Alice képességét is, mivel volt egy látomásom. Láttam, hogy tönkremegy a gipszem, de azt nem, hogy miért. Kíváncsi vagyok.
   Amikor beértünk a suliba Esme elindult megkeresni az osztályfőnököm, hogy odaadja az igazolást, én pedig az ebédlőbe mentem. Amikor beléptem mindenki rám nézett, biccentettem és odamentem Alice-ékhez.
  - Sziasztok!
  - Szia, Lena! Mi történt veled? Nem láttam semmit. - kérdezte Alice.
  - Nem csoda. Samék voltak bent nálam és játszottunk. Eltört a kezem.
  - Nem semmi. Attól még elmész ma este a randira?
  - Igen. Képzeld, annyira aranyos volt, hallottam a gondolatait.
  - Van még órátok?
  - Igen, még kettő. Nekem és Emmettnek történelem, Jazznek és Edwardnak pedig TD-je lesz.
  - TD?
  - Tánc és dráma.
  - Véletlenül nincs itt az oktató?
   Alice egy magas kopaszodó férfira mutatott, én pedig koncentrálni kezdtem, a férfi pedig elővett egy tollat és a nála lévő papírlapon átjavított valamit. Odament a faliújsághoz és kitűzte. Annyira figyeltem, hogy Alice megbökött.
  - Aúú!!!
  - Képzeld, felírtam a neved a Rómeó és Júliában szerepelni akarók közé.
  - Ugye, nem? - kérdeztem és reméltem, hogy csak viccel.
  - De igen. - nevetett rám. - Méghozzá Júlia szerepére.
   Meg sem tudtam szólalni. Köhintések hallatszódtak.

  - Kedves diákok! Kiraktam a faliújságra a Rómeó és Júlia szereposztását. Mivel nem tolongtatok a szerepekért ezért érdekes szereposztás alakult ki. A próbák egy hét múlva kezdődnek. Tehát a főszereplők:    Júlia -Elena Cullen
Rómeó - Emmett Cullen
Paris - Edward Cullen.
   A többit már nem hallgattam végig, hanem kirohantam a kocsihoz. Esme már ott várt.
  - Valami baj van? - kérdezte már a kocsiban.
  - Igen. Én leszek Júlia.
  - Dehát ez remek!
  - Nem, nem az. Ki akartam tolni Emmettel, hogy neki kell Rómeót játszania.
  - Értem.
   Ezután a maradék utat már csendben tettük meg, ám amikor hazaértünk és kiszálltunk megkérdeztem:
  - Nem baj, ha ebéd előtt még elmegyek sétálni?
  - Nem, de vigyázz magadra.
  - Oké!

   Elindultam, nem is figyeltem merre és a lábam elé sem néztem.. Ebből következően, egy pocsolya szélénél megbotlottam és egyenesen felé estem. Hirtelen valaki elkapott. Nem láttam még, de a kórházban éreztem az illatát.
  - Köszönöm, Jacob!
  - Szívesen. Bella mellet kezdek belejönni.
  - Ugye nem léptem át a határt?
  - Nem, nyugi. Láttam, hogy megbotlasz és gondoltam, hogy nem örülnél, ha elesnél törött kézzel.
  - Van benne valami.
  - Te ugye Elena vagy? Nem is rossz az illatod.
  - Igen, és köszi. Szerintem ti se vagytok büdösek.
  - Kérdezhetek valamit?
  - Persze.
  - Igaz az, amit Bella hallott az egyik vérszívótól? Hogy neked Emilyék jelentették az igazi családot?
  - Ezt meg fogja bánni Edward! Igen, amúgy igaz.
  - És tényleg emberi ételeket eszel?
  - Igen, de lassan haza kell mennem, mert Esme készíti az ebédemet.
   Miután elindultam, még utána szóltam.
  - Jacob, te nem jártál erre, oké?
   Immár farkasként bólintott, én pedig vidáman sétáltam haza.


Ha elolvastátok, írnátok véleményt? Köszi!