Az ébredés fáj? - 16. fejezet

    Na itt a kövi. Még mindig nem a randi addig még ismerkedünk, ismerkednek. KÖSZIKE A KOMIKAT! Nagyon jól esnek. Jó olvasást!

                   Esme szemszöge


   Bárcsak tudnék már valamit, muszály, hogy felébredjen. Érzem Edward illatát, remélem, hogy végre jó híreket kapok. Amint belépett ...
  - Edward van valami változás?
  - Magához tért.
  - Tényleg? De akkor te miért vagy ilyen morcos?
  - Mert az orvosa, az a Donald Carlton randira fogja hívni és Lena megmondta. hogy el fog menni vele.
  - Beleszerettél?
  - Azt hiszem. Talán. Tudtad, hogy Emmettnek is tetszik?
  - Harcolj érte! Ha gondolod, hogy ő az igazi megéri.
  - Igazad van. Egyébként Lena azért volt beteg, mert volt két jóindulatú daganata. Az egyik a pajzsmirigyében, a másik pedig az agyában és az agyi miatt volt annyira emberi. Most szomjasan ébredt és Carlisle elvitte vadászni. Miután visszajöttek Lena közölte, hogy lehet, hogy előjöttek a vámpíros dolgai, de továbbra is megmarad az emberi ételeknél.
  - Örülök, hogy jól van. Remélem hamar hazaengedik.


     A kórházban
    Alice szemszöge


   Remélem igaz, amit láttam és felébredt. Emmett, Jasper és én megálltunk az ajtaja előtt és bekukucskáltunk.Meglepődve hallgattuk Lena és Carlisle kollégájának a beszélgetését.
  - Ms Cullen, tudom, hogy csak most tért magához, de ha majd kiengedjük eljönne velem vacsorázni? Természetesen mondhat nemet, csak ...
  - Dr. Carlton, szívesen önnel vacsorázok. Kevesebb körítéssel is igent mondtam volna.
  - Köszönöm.
  - Nincs mit, viszont ha lehet kérem ne szólítson Ms Cullen-nek. Szólítson nyugodtan csak Lenának.
  - Rendben, de csak ha ön pedig Donnak szólít.
  - Szivesen, Don. Mikor mehetek haza?
  - Ha minden rendben lesz, akkor egy hét múlva.
  - Nem lehetne előbb? Mondjuk holnap? Engedjen haza! - nézett rá kérlelő szemekkel.
  - Hát talán, ha holnap minden eredmény kielégítő lesz, akkor hazamehet.
  - Köszönöm. - mondta és rámosolygott Donra.
 
    A doki visszamosolygott és kijött, mi pedig bementünk.
  - Rossz vagy! - mondtam nevetve.
  - Szia Alice, Emmett, Jasper! Nem vagyok rossz, csak jól vagyok.
  - Lena, ez a doki úgy beléd esett, hogy jobban se kell! - mondta Jasper.
  - Megyek és helyrerakom. - közölte Emmett tényszerűen.
  - Nyugi Emmett! - mondta Lena. - Én akarok találkozni vele. Kedves és ami a legfontosabb, volt bátorsága elhívni. Neked és Ednek nem.
  - Bocsi bátyó! - mondtam. - Azonban igaza van Lenának. Amúgy meg tényleg cuki a doki. Jól fogtok szórakozni. Holnap este lesz a randi, még jó, hogy vettem neked egy ruhát és persze a hozzávaló cipőt.
  - Milyen ruhát? - kérdezte kényszeredetten, majd elmosolyodott.
  - Mi van? - kérdeztem rá a mosolyra.
  - Tényleg szép az a ruha.
  - De honnan tudod? - kérdeztük.
  - Carlisle szerint nem csak befolyásolok, hanem másolok is. Az Ed képessége és a Carlisle-é már megvan.
  - Az enyém még nincs meg? - kérdeztem.
  - Nem hiszem, még nem volt látomásom. Annyira jó, hogy itt vagytok!
  - Örülünk, hogy jobban vagy, bár a vérátömlesztés miatt kicsit más az illatod. - közölte Jasper.
  - Köszi szépen! - és egy érdekes fintort vágott Jasper felé.
   Még beszélgettünk, amíg a doki nem jött szólni, hogy vége a látogatásnak, mi pedig elbúcsúztunk és mentünk haza.