Itt a következő fejezet is. Jó olvasást!
Éclair szemszöge
Jól érzem magam a baleset ellenére, de mégis furcsán. Valahogy minden olyan éles, a színek, a szagok. Alex a karjaiban vitt a lakásba. Amikor letett nagyon furcsán nézett rám.
- Alex, mi a baj?
Ő komolyan nézett a szemeimbe.
- Mi történt veled? Megharapott valamelyikük?
- Nem, dehogy! Hogy jut ilyesmi az eszedbe? - emeltem fel a hangom.
- Vámpírillatod van!
- Te velem ne merészelj kiabálni! Kinek hiszed magad?
- A bevésődésednek!
- Hogy minek? Viccelsz? Az is csak egy le... - elbizonytalanodtam, hisz ha vámpírok és alakváltók léteznek, akkor ... .
- Legenda? Tényleg? - kérdezte gúnyosan és remegni kezdett. Pár pillanat múlva egy hatalmas vörösesbarna farkassal álltam szemben.
- Alex? - kérdeztem, ő pedig bólintott. Teljesen összezavarodtam.
- Alex kérlek, hogy menj el. Most!
Nagy barna szemeivel szomorúan nézett rám, majd a szobájába ment. Hallottam, ahogy pakol. Bezárkóztam a szobámba, ő pedig elment. Nem tudtam, hogy mihez kezdjek, de úgy éreztem, hogy beszélnem kell valakivel, ezért előkaptam a telefonom és felhívtam Rosalie-t.
- Halló! Szia Rosalie!
- Bocs, de én Emmett vagyok. Te?
- Éclair vagyok. Szólnál Rosalie-nak?
- Én nem felelek meg? - kérdezte és meghallottam Rose hangját.
,, Emmett, add vissza a telefonom." - mondta Rosalie és néhány tompa puffanás hallatszott.
- Halló! Itt Rosalie!
- Szia! Éclair vagyok. Nem tudom, hogy kivel beszélhetnék. Eltudnátok jönni Jasperrel, vagy csak te egyedül? Kérlek!
- Azonnal indulunk.
Öt percbe sem telt és megnyomták a csengőt. Gyorsan kinyitottam az ajtót és beengedtem őket.
- Köszönöm, hogy eljöttetek. Beszélnem kell valakikkel, de nem akarom, hogy az a valaki kívülálló legyen.
- Mi a baj? - kérdezték egyszerre miután leültünk.
- Összekaptam Alex-szel.
- Miért? - kérdezte Jasper érdeklődve.
- Mert meggyanúsított, hogy megharaptatok. Szerinte vámpírszagom van. Utána veszekedtünk és ő átváltozott, én pedig elküldtem. Ennyi röviden.
- Mit érzel Alex iránt? - kérdezte Rosalie.
- Nem tudom. Olyan nehéz, hirtelen az egész életem megváltozott, összezavarodtam. Azt mondta, hogy belémvésődött. Én azonban ...nem ... nem szeretem. Ő a legjobb barátom, ráadásul pár nap után hogyan is lehetnék szerelmes?
Ekkor megszólalt Rosalie telefonja.
- Igen, Alice? Emmett? Azonnal megyek. - letette és hozzám fordult.
- Bocs, Clair, de mennem kell. Jazz, te maradsz?
- Igen.
- Sziasztok!
Rosalie egy pillanattal később már ott sem volt.
- Jasper, szerinted rossz vagyok? Szeretnem kellene, de nem tudom.
- Az érzéseknek nem lehet hosszan parancsolni, az még nekem sem megy.
- Tudod, rémes ez az egész, ráadásul egy ideje folyamatosan rémálmaim vannak.Először három vámpír, egy nő és két férfi jelenik meg. A két férfi neve Jed és Lance. A Lance nevű megszagol és azt mondja, hogy én vagyok az. Utána emberek jelennek meg, akikből vámpírok és vérfarkasok lesznek. megijeszt ez az álom.
- Figyelj rám. Ígérem neked, hogy nem engedem, hogy valaha bárki bántson téged. Rendben?
Most, van aki vigyázzon rád?
- Megtudom védeni magam Jasper és különben is, ez csak álom.
- Estére azért itt maradok veled.
- És hol aludnál? Bár a vendégszobám már üres.
- Mi nem alszunk.
- Komoly? Milyen vámpírnak lenni?
- Nagyon gyorsak vagyunk, élesek az érzékeink és néhányunknak különleges képessége is van.
- Neked is?
- Igen. Érzem mások érzéseit és tudom befolyásolni is azokat.
- Az enyémet is?
- A te érzéseidet csak néha érzem. Viszont éreztem, hogy kedvelsz.
- Ez így is van. Egyébként, miért örültél annyira, hogy nem vagyok a rokonod?
- Tudod, valamiféle vonzás árad belőled. Carlisle-ra nem hat, de Edwardra, Emmettre, rám és Alexre rendkívül intenzíven. Bármelyikünk megküzdene a másikkal azért, hogy a párod lehessen.
- Én nem akarok problémát okozni nektek. Na jó, talán Emmettnek igen.
- Kérlek, hogy Emmettet kerüld annyira, amennyire csak tudod. Veszélyes.
- Értem és azon leszek. Most viszont lefürdök és lefekszem, te olvass, vagy dvdézz nyugodtan.
- Oké! Jó éjt!
- Neked is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése